A társainkról alkotott ítéleteink gyakran hibásak és pontatlanok, de gyakori eset az is, hogy saját feltevéseink és elképzeléseink fontosabbak a benyomások kialakításában, mint az észlelt személy tényleges jellemzői.

A szociális észlelés különbözik a fizikai tárgyak észlelésétől. Míg a fizikai észlelés elsősorban a külvilág dolgainak felszíni tulajdonságaira vonatkozik, mások észlelése általában olyan közvetlenül nem megfigyelhető tulajdonságokról szól, mint például a másik jelleme.

Az interakció során az egymással kapcsolatba kerülő emberek viselkedését bizonyos szabályok irányítják. Mások megítélésekor önmagunkat is elhelyezzük az adott szituációban.

Az interakciókat befolyásoló tényezők:

a társadalmi rendszer és annak normái,

az egyén neveltetése,

külső megjelenés,

az egyén beállítódásai,

kommunikációs jártasság,

a helyzet, az adott szituáció.

A felfogott információk értékelését nagy mértékben befolyásolhatja:

a megfigyelő személy és a megfigyelt személy hasonlósága,

az életkor és az észlelő neme,

tekintélytisztelet.

A kategorizálások során az egyén a maga számára létező világot csoportokra bontja. A kategorizálásban mindig kitapintható az értékelő mozzanat is, az az érzelmi motívum, amely arra késztet minket, hogy elhelyezzük magunkat a világban. Kategóriák és csoportosítás nélkül képtelenek lennék gondolkozni.

A különféle társadalmi csoportokról többé-kevésbé leegyszerűsített képet alkotunk. Pl.: beszélhetünk nőkről, férfiakról, kínaiakról, színészekről stb. Ezeket a képeket nevezzük sztereotípiáknak.

Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak általánosítását sztereotipizálásnak nevezzük.

A sztereotipizálás (előfeltevés) annyit jelent, hogy a csoportba tartozó bármely egyénnek hasonló tulajdonságokat, jellemvonásokat tulajdonítunk attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek a csoport tagjai egymástól. A sztereotípiák hiányos ismereteken alapuló ítéletek, gyakorlatilag beskatulyázunk embereket., a valóságot leegyszerűsítjük. A sztereotípiák ugyan nemcsak negatívak, hanem pozitívak is lehetnek, de ha a negatív sztereotípiát tovább élezzük, kialakulhat az előítélet.

Előítéleteink hiányos tények és érzelmek keverékén alapszanak, gyakran a „mi” és az „ők” kontrasztján. Előítélet minden emberben van, bárkivel és bármivel szemben kialakulhat, sem kortól, sem iskolai végzettségtől stb. nem függ. A kulcsszó az, hogy tudni kell kezelni.

Az előítéletnek több megnyilvánulási formája lehet, például az elkerülés, a szóbeli előítéletesség, a diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés), a fizikai erőszak, a megsemmisítés.

Az előítéletek kialakulásának sokféle oka lehet, például az ismeretek nélküli véleményalkotás, az általánosítás, befolyásoltság mások által, negatív tapasztalatok, a tolerancia hiánya, a félelem, a zárkózottság, kudarcok, irigység, bűnbak-keresés, szocializáció, elfogadási képtelenség.

A rasszizmus alapja az, hogy egyes csoportok magasabb rendűek, mert egy bizonyos faj-hoz tartoznak. Ugyanakkor a fajnak nincs biológiai alapja, mert csupán egyetlen fajt határoz meg, az emberi fajt.