A gazdasági átalakulás térségenként rendkívül egyenlőtlen módon ment végbe, a régiók között jelentős munkaerő-piaci különbségek alakultak ki. Az ország nyugati és központi része fejlettebb, ezért helyenként hiány van szakképzett munkaerőből és fele akkora a munkanélküliség, mint a fejletlenebb észak-magyarországi és az észak-alföldi régiókban. Ezeken a területeken nem csak több a munkanélküli és a munkaerőpiactól más okból távol maradó ember, hanem az átlagosnál nagyobb a tartósan munkanélküliek és az alacsony végzettségűek aránya. Az egyenlőtlenségek csökkentését nehezíti, hogy a befektetők munkahelyteremtő beruházásaikra főként a fejlettebb régiókat választják. Az elmaradottabb térségekből a munkanélküliek áttelepülését gátolják a területenként jelentősen eltérő lakásárak, az olcsó bérlakások hiánya, míg a napi ingázáshoz a tömegközlekedési feltételek hiányoznak.

A rossz egészségi állapot jelentősen rontja mind az érintett emberek életesélyeit, mind a gazdaság versenyképességét. A probléma oka az egészségtelen életmód, egyes területeken a környezet szennyezettsége, más szempontból pedig az egészségügyi ellátórendszer hiányossága. Az emberek társadalomban lévő boldogulása szorosan összefügg egészségi állapotukkal és életesélyeikkel. Az elmaradottabb térségekben a káros szokások és a környezeti ártalmak mellett az egészségügyi ellátás is rosszabb.

Nagy különbség van a munkaerőpiac és a foglalkoztatottság tekintetében az Észak-keleti és Észak-nyugati rész között. Észak-Ny Magyarország és Dél-Magyarország között is nagy a különbség. ( Tolna, Baranya – Győr )

A nagymértékű területi eltérés súlyos társadalmi problémákhoz vezet, pl.: belső migráció alakul ki.

Borsód és Nógrád megye az ipari válságövezetek fő területei. Borsód tradicionálisan is elmaradottnak számít, döntően aprófalvas település állománnyal és mindaz okokkal a negatív mutatókkal, amelyekkel a ” klasszikus ” területi elmaradottságot jellemezzük.

A munkanélküliség hirtelen növekedésében és területi arányeltolódásában a következő okok játszanak szerepet :

a gazdaság aránytalanul fejlődött / az elmúlt 40 év hibás ágazati – fejlesztési politikájának következménye, hogy napjainkban egész ágazatok jutnak csődbe - tömeges a munkanélküliség.

50-es és 60-as években mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása nyomán óriási munkaerő szabadult fel, melyek nagy része iskolázatlan és szakképzetlen és tömegesen került az utcára.

Középüzem nem alakulhatott ki és nem szilárdulhatott meg a nagyvállalatok árnyékában.

Falusi munkanélküliség megnőtt – városba költözésükkel a városi szegénységet, a hajléktalanok számát is jelentősen megemelték.

Az egyes területekre koncentrált új ipar a vidék nagy részéről elvonta a gazdasági fejlesztés lehetőségeit, ezeknek az ágazatoknak a tönkremenetele rendkívül nagy ingázó munkaerő-tartalékot hagyott vidéken.

A tömeges elbocsátások során a munkahelyi társadalom egyes csoportjai között kiéleződtek az ellentétek.