A munkaerő-felmérés adatai szerint 2007 I. félévében :

a 15–74 évesek közül 4 millió 231 ezer fő jelent meg a munkaerőpiacon,

munkavállalási korú közülük 4 millió 163 ezer fő,

a foglalkoztatottak száma 3 millió 924 ezer,

a munkanélkülieké 307 ezer volt.

A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához képest alig változott, a foglalkoztatottaké 14 ezer fővel bővült, míg a munkanélküliek száma 8 ezerrel lett kevesebb.

Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,8% volt, ami közel azonos, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatás mértékében szerény emelkedés (0,2 százalékpont), míg a munkanélküliségben ehhez hasonló csökkenés következett be.

A nemzetközi összehasonlításra használt 15–64 éves korcsoportot vizsgálva

a gazdasági aktivitás: 61,8%,

a foglalkoztatási arány 57,3%,

a munkanélküliségi ráta 7,3%.

A 15–24 éves népesség száma tovább csökkent, 2007 I. félévében mintegy 1248 ezren voltak, 8 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

Míg a ’90-es években a 15–74 éves népességen belül minden 5., ma már csak minden 6. fő tartozik ebbe a korcsoportba. Munkaerőpiaci jelenlétük is tovább mérséklődött – elsősorban az oktatásban való növekvő részvétel miatt –,gazdasági aktivitásuk 2007 I. félévében 25,4% volt, ami 0,6 százalékponttal kisebb a 2006 I. félévinél. A csökkenés közel azonos létszámmal (4 és 5 ezer fővel) érintette a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket, ez a foglalkoztatási arány enyhe mérséklődését (21,2-ről 21,0%-ra), és a munkanélküliségi ráta jelentősebb javulását (18,2-ről 17,1%-ra) eredményezte. A fiatal álláskeresők (54,3 ezer fő) az azonos korú népességen belül 4,3%-ot képviseltek (előző év első félévében 4,7%-ot). A 15–24 évesek háromnegyede (931,7 ezer fő) inaktív, ők jellemzően nem is kívánnak dolgozni, inaktivitásuk oka elsősorban a tanulásban, oktatásban való részvétel.

A munkaerő-piaci jellemzők régiónként jelentős különbségeket mutatnak. 2007 I. félévében a legjobb foglalkoztatási helyzet a közép-magyarországi régiót jellemezte (56,3%), ezzel megtartva éllovas pozícióját. A foglalkoztatotti arány a rendszerváltás óta folyamatosan Észak-Magyarországon a legkisebb, 2007 I. félévében 44,7% volt. A munkával rendelkezők száma az előző év azonos időszakához képest az észak-magyarországi és a dél-alföldi régióban növekedett leginkább (9,6, illetve 7,8 ezer fővel), míg a legnagyobb mértékű (13,4 ezer fős) csökkenés a Dél-Dunántúlon következett be. A munkanélküliség szempontjából Közép-Magyarország a legjobb helyzetű régió (4,6%-os rátával), míg a legkedvezőtlenebb helyzetben Észak-Magyarország volt, 11,7%-os mutatóval. A munkanélküliek száma a Közép-Dunántúlon csökkent leginkább (5,4 ezer fővel), itt a munkanélküliségi ráta is jelentősen (-1,1 százalékponttal) mérséklődött. Nagyobb létszámemelkedés az észak-magyarországi régióban volt (5,2 ezer fős), mely – a csökkenő foglalkoztatással együtt – a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékpontos emelkedését eredményezte (11,7%).

A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított
adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint :

2007 június végén 402,7 ezer fő volt a nyílvántartott álláskeresők létszáma, ez 12%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A június végi zárónapon: 89,2 ezer fő kapott álláskeresési járadékot, a munkanélküliek rendszeres szociális segélyében pedig 130,9 ezer fő részesült.

A regisztrációs statisztikából és a munkaerő-felmérésből származó adatok alapján a munkanélküliség területi jellemzői is némileg eltérő képet adtak. A kedvezőbb munkaerő-piaci jellemzőkkel rendelkező régiókban a nagyobb álláskínálat következtében a munkanélküliek a munkaügyi központok segítsége nélkül is jó eséllyel találhatnak munkát, így ezen régiókban az átlagnál kevesebben jelentkeznek nyilvántartott álláskeresőként (legkevésbé a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők). A közép-magyarországi régióban ennek köszönhetően a munkaerő-felmérés szerinti álláskeresők száma a magasabb. A kisebb munkaerő-kereslet jellemezte régiókban (főként az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön) az állástalanok nagyobb arányban regisztráltatják magukat, viszont sok esetben nem keresnek más módon állást, így a munkaerő-felmérésben ők nem munkanélküliekként, hanem inaktívakként jelennek meg.

Az észak-alföldi régióban a munkaerő-felmérés szerint az összes munkanélküli 21%-a, az adminisztratív nyilvántartás alapján az összes nyilvántartott álláskereső munkanélküli 24%-a élt.