Tanácsot adni és tanácsot megfogadni - ez a folyamat az alternatív munkaerőpiaci programok egészét végigkíséri, ezért érdemes mélyebben is megvizsgálni azokat a törvényszerűségeket, melyek mentén a tanácsot kérő és azt adó szerepei feltárhatóak ill. gyakorlásukra is mód nyílhat. A tanácsadás - definíciója szerint - „a tanácskérő és a tanácsadó közötti személyes kontaktuson keresztül valósul meg.”

Azzal a céllal, hogy egy meghatározott kérdéskör tisztázódjék a tanácsadó közreműködése révén, információáramlás segítségével, olyan minőségben és olyan interakciókon keresztül, ahogyan azt a tanácsot kérő igénye meghatározza. A magyar hagyományok, - mint azt a téma szakértője, Szilágyi Klára írja - elsősorban a pszichológiai illetve a gyógypedagógiai eszköztárra alapozódnak. Napjainkban azonban annyira felértékelődött a tanácsadás iránti igény, hogy azt már nem képes kielégíteni a pszichológusok közössége és egyre-másra új szakmák alakulnak ki, amelyek egyéni kérdésfeltevések megválaszolására alapozzák közreműködésüket a problémák megoldásakor. A szociális szakmák és a tanácsadó munka között nem nehéz felismerni az adódó analógiákat.

Nehéz tisztán elkülöníteni azt, hogy mitől lesz valaki tanácsadó? Mert közelebbről nézve őket, még az is kiderül, hogy a szó klasszikus értelmében sok mindent adnak, csak tanácsot nem.

Ha általában nézzük a tanácsadást, egy dolog biztos, mégpedig az, hogy legalább két fél kell hozzá: az aki valamit ad, illetve az, aki kapja. Ebből következően a tanácsadás valamilyen segítő folyamat, még akkor is ha jogi, adó- vagy tűzvédelmi változatáról van szó. A humán területeken pedig egyértelműen kimeríti a segítő kapcsolat fogalmát.

A tanácsadás és a tanácsadó mibénléte körüli bizonytalanságot részben az okozza, hogy több különböző típusú segítő kapcsolatra a magyar nyelvben többnyire ugyanazt az egy szót alkalmazzuk. De például az angol nyelvben, a tanácsadás különböző szintjeire és típusára más-más kifejezést használnak. Advising-nak nevezik azt a kapcsolatot, ahol a hangsúly az információnyújtásra, felvilágosításra esik. Guidance esetében a tanácsadó segít az információ feldolgozásában, a counselling szót pedig az akkor használják, amikor egy mélyebb és tartósabb segítő kapcsolat kialakításáról van szó.

Az angol elnevezések értelmében, a különböző tanácsadók így válaszolnának a “Merre van a Diadal út?” kérdésre:

Advising: Először kétszer balra forduljon, majd egyszer jobbra, aztán teljes gőzzel előre.

Guidance : Jöjjön, keressük meg együtt!

Counselling: Először azt kellene tisztázni, hogy miért akar éppen a Diadal úton járni?