A nők foglalkoztatását egyaránt jellemzi a horizontális és vertikális szegregáció. Az előbbire utal a női munkaerőnek a szolgáltatásokban és bizonyos alacsony presztízsű, rosszul fizetett, hagyományosan női foglalkozásokban való koncentrációja. A nők vertikális szegregációját mutatja, hogy szakmai- foglalkozási struktúrájuk annak ellenére is kedvezőtlen, hogy iskolai végzettségük gyakran magasabb, mint a férfiaké.

Hazánkban a nők foglalkoztatása jellemzően az úgynevezett piramiselv szerint működik,vagyis viszonylag sok nő dolgozik gazdasági középvezetőként, a felső vezetésben számuk már jelentősen csökken és a piramis csúcsán, az igazán kiemelt pozícióban alig találunk nőket, noha szakmai képzettségük alapján lenne rá lehetőségük. A pályák elnőiesedésének oka a munkaerőpiac kontraszelektív mechanizmusa, amely a foglalkozási hierarchia alsó szféráiba szorítja a nőket, ahol az előmeneteli lehetőség, az elérhető jövedelem, az állásbiztonság az átlagosnál rosszabb. A munkaerő-piaci szegregáció hozzájárul a nők munkaerő-piaci hátrányainak fennmaradásához, a patriarchális családi viszonyok konzerválásához.