A szükségletfelmérés fontosságáról és az elkészítésének módszereiről már a 6. modulban részletesen írtunk. Itt csak a legfontosabb dolgokat foglaljuk össze:

A szükségletfelmérésben fel kell térképezni a célcsoport munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztathatóságának akadályait, képzési / fejlesztési szükségletét, valamint a „munkára kész” állapotba kerülésük gátló tényezőket.

Ahhoz, hogy az egyének fejlesztési lehetőségeit megragadva a további (szakmai) képzés irányát meg lehessen határozni és ezáltal a képzést sikeresen teljesítő célcsoporttagoknak bejelentett munka lehetőséget lehessen biztosítani, fel kell mérni a meglévő és a térségbe működő esetleg várhatóan beáramló munkáltatók jövőbeni munkaerő-szükségletét.

A szükségletfelmérés során minden esetben be kell mutatni a jelenlegi helyzetet, számszerű adatokkal alátámasztva, meg kell jelölni az adatok forrását. Szükség esetén több forrás adatait össze kell vetni. Az adatokat úgy kell bemutatni, hogy az itt megadott számszerű adatok majd lehetőséget biztosítsanak a projekt eredményeinek mérésére, értékelésére. Szükség esetén a projekt indokoltságának alátámasztására saját adatgyűjtést kell végezni.

A szükséglet felmérésbe be kell vonni a helyi munkaügyi szerveket, a szociális területen tevékenykedő szakembereket, hogy a felmérés naprakész adatokat tartalmazzon. Az igények felmérésébe a célcsoport tagjait, érdek-képviseleti szerveit, civil szervezeteit is érdemes bevonni. Egyeztető megbeszéléseket kell szervezni és ezek tapasztalatait, eredményeit a szükségletfelmérésben be kell mutatni. Különös hangsúlyt kell fektetni a társadalmi összefogás erősítésének igényére, a különleges célcsoport specifikus igényekre.