A hajléktalanok rossz higiénés körülményeik és hiányos táplálkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek a fertőző betegségek (hepatitis, TBC stb.), valamint a fagyások és szövődményeik által. A beteg hajléktalan emberek munkavállalási esélyei szinte minimálisak. Életmódjukból adódóan a legtöbb hajléktalan a rendszeres és bejelentett munka világából ki van rekesztve.

Azok a hajléktalanok, akik rendszeres szálláslehetőséghez jutnak, a munkavállalás szempontjából valamivel jobb helyzetben vannak. Számukra esetleg a „fekete” munkaerőpiacon adódik munkalehetőség.

A hajléktalanná válás folyamatában több tényező együttes jelenléte játszik szerepet, ezért többirányú segítséggel (egészségügyi, szociális és foglalkoztatási szolgáltatások együttes biztosításával) érhető el eredmény. Ezért fontos, hogy a hajléktalanokat segítő szervezetek, intézmények kölcsönösen összehangolják szolgáltatásaikat. Vagyis komplex szolgáltatási partnerségek kialakítására van szükség, melyek a „tűzoltás”, a túlélésért folytatott küzdelem segítésén túl lakhatási, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat is nyújtanak. Figyelmet kell fordítani a lábadozó hajléktalanok helyzetére is, akik utógondozó helyek hiányában nem képesek visszanyerni munkavégző képességüket. Ezért a lábadozó férőhelyek számának növelése, a már működő intézmények működési feltételeinek javítása is kellő odafigyelést, erőfeszítést igényel.