A felnőttképzés hagyományos formája az iskolarendszerű felnőttképzés és azt ezt nyújtó iskolarendszer, mely a dolgozók általános iskolája, a felnőttek középfokú oktatása, valamint a részidős (esti, levelező, távoktatási) felsőoktatást jelenti. A felsőoktatásba jelentkezők száma évről-évre nő.

A felnőttképzésben fontos szerepet játszanak az iskolarendszeren kívüli szakképzettséget biztosító oktatási szervezetek (tipikusan regionális átképző központok).

Az iskolarendszeren kívüli képzéseknek több fajtáját különböztetünk meg: OKJ szerinti képzések (standardizált szakképzések), egyéb szakképzések és az egyéb képzések. Az egyéb képzések (idegen nyelvi képzés) a felnőttképzés tekintetében legalább olyan fontos, hasznos és értékes képzéseket jelentenek, mint a szakképzések. A képzések ezen szegmensének csak meglehetősen kis hányada részesül finanszírozásban a Munkaerő-piaci Alap által. A munkaerő-piaci képzések elsődleges célja:

• olyan szakképzés, amely valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzésére; a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítására; a hátrányos helyzetűeket, megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzésre; valamint az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzésre irányul,

• a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,

• pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,

• a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó állami nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,

• közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedélyek, belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk közúti szállításához szükséges engedély, az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő.

A felnőttképzés további fontos eleme a munkahelyi képzés, melyet számos országban ösztönöz és támogat az állam. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó - választása szerint - megvalósíthatja saját maga (belső képzés), vagy más intézmény (felnőttképzést folytató intézmény) közreműködését veheti igénybe. A munkáltatói képzéshez - a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, vissza nem térítendő formában - az alábbi támogatás nyújtható:

• a képzési költség részbeni megtérítése,

• kereset-kiegészítés,

• keresetpótló juttatás.

Mindenféle tekintetben a szakképzetlen fiatalok esélyei a legrosszabbak.

A szakmával nem rendelkező, szakképzetlen pályakezdők számára örvendetes hír volt a „Lépj egyet előre” program, mely kapcsán ingyenes képzéseken vehettek részt és a megszerzett piacképes szakma birtokában megfelelő munkához juthatnak, hiszen a szakképzett munkavállalók nagyobb eséllyel találnak állást, és sikeresebbek a munkahelyük megtartásában is.