A hátrányos helyzetű projektrésztvevők speciális jellemzői A projektrésztvevők általában a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal és középkorú korosztályból kerülnek ki. Megkülönböztethetőek az objektív relatív hátrányok (társadalmi, veleszületett), valamint az erre épülő másodlagos, vagy következményes hátrányok (szocializációs hiányosságokból adódó, személyiségfejlődésből fakadó, iskolai, stb.) A hallgatóknál jelentkező egyes tünetek kezelését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre az előző pályafutásról megbízható információ, illetve nagyon nehéz, körülményes ezeknek a beszerzése (pl.. beszélgetés a tanulóval, családlátogatás, tájékozódás a korábbi iskolában, osztályfőnöknél, stb.) Jellemzően tapasztalhatók az elsődleges és másodlagos szocializáció negatív következményei: nyelvi hátrány
praktikus életismeretek hiányosságai, illetve torzulásai
gyenge fizikai és pszichés állóképesség,
értékrendbeli torzulások,
a kreativitásnak a „túlélési” technikákban való megjelenése,
a szorongás és agresszivitás kettős kötése, stb.
Jellemző a hiányos iskolázottság, az alulképzettség, alapvető készségek (írás, olvasás, beszéd) hiányosságai. Ezért kiemelten indokolt pl.. foglalkozni az ún. megismerési képességek fejlesztésével. A projektrésztvevők összetétele egyre inkább a deviancia irányába mutat. Többségük káros szenvedélyek űzője: erős dohányzás, alkoholizálás, nem bizonyítottan kábítószer fogyasztás, de ugyanaz mondható el a szexualitásra is. Egyre inkább fokozódik, terjed a szerencsejáték automaták, és a mobil telefon iránti káros szenvedély. Többször tapasztalhatóak magatartászavarok, beilleszkedési problémák, s előfordulnak deviáns tünetek is. Többségük emocionális fejlődésben megrekedt, kudarcteli, sérült személyiség. Nem, vagy csak elvétve volt sikerélményük, hiányzik a belső motiváció, a biztonságérzet, sajátjuk a gyenge, negatív énkép, stb. Nagy gond a viselkedést szabályozó belső erkölcsi normák hiányos, vagy torzult volta, a morális defektus, mint pl.: feszültségtűrés zavarai, az agresszív telítődésre való hajlam, az időtényező hiánya a viselkedés szabályozásában, a gátlástalan ösztön megnyilvánulások (az ezeket kísérő durva, trágár beszéd, a verbális támadás, pimaszság, stb.), a testi erő fitogtatása, gyakori a kisebb-nagyobb horderejű verekedés, károkozás. Az agresszív magatartás gyakorta nem nyílt formában, hanem burkoltan jelenik meg. Súlyos hátrányos tényező a családi és az iskolai kudarc. Például, amikor minden bizonyára a rossz családi légkör következményeként a fiatalnál tapasztalható az ún. továbbadott ellenségeskedés. Előfordul, hogy a tanuló az elszenvedett sérelmekért – nem tudatosan, hanem öntudatlan érzelmi reakcióként – bosszút áll. Tovább adja a kapott agressziót: társaival, vagy a felnőttekkel szemben erőszakos, gyűlölködő, bántani és rombolni törekszik, kegyetlen, féltékeny, irigy, stb. Egyes csoportokban a negatív hangadók kerülhetnek előtérbe. De ezek a fiatalok kudarcot vallottak az ismeretátadó iskolában is, ami ugyancsak visszahat személyiségükre: az iskolával, a munka világával, a felnőtt társadalommal szembeni beállítottságukra. Ezért is többségük a gyakorlati munkában motiválhatók elsősorban. A résztvevők mintegy egyharmadánál jól kitapintható, hogy nincsenek a társas alkalmazkodásban tapasztalatai (pl.: befelé forduló, magába zárkózott, mélyen hallgat, passzív, gátlásos, szorongó, félénk, túlzott érzékenység, stb.) Tapasztalhatók különböző ún. depresszív magatartási jellemzők is, amikor a résztvevő alaphangulata nyomott, szomorú, nyugtalan, ami megnyilvánul érzelemmentes, közömbös magatartásban, vagy ellenkezőleg, mindenütt veszélyt gyanító, panaszkodó viselkedésben. A gondolkodás lassú, monoton, nehézkes. Dekoncentráltság, szétszórtság tapasztalható. A kedvezőtlen családi minták szerepe igen jelentős az antiszociális személyiségfejlődésben. Nevezetesen, hogy milyen életvezetésű személyekhez fűződnek az első, érzelmileg fontos kapcsolatok. Köztudott, hogy a deviáns (bűnöző) életvitelű szülők gyermekei igen gyakran folytatják a tapasztalt „gyermekfejjel kipróbált” életmódot. Gond az is, hogy nemegyszer a célcsoport túlságosan homogén, emiatt alig akad követendő pozitív hallgatói minta.
|