Minden projektrésztvevő számára egyéni, velük egyeztetett terv kidolgozása szükséges, amely magában foglalja:

-a képzésen túl a pszicho-szociális (személyiség-)fejlesztés,

-a felzárkóztatás,

-a gondozás komplex konkrét – személyre szóló – teendőit.

Minden résztvevő személyiségállapotával kapcsolatos anyagokat egy ilyen céllal rendszeresített dossziéba indokolt gyűjteni, amelyet folyamatosan ki kell egészíteni, pl.: az egyénekre vonatkozó anyagokkal (kérdőív, felmérések, feljegyzések, családi, lakás, anyagi körülmények, tesztek, feladatlapok, stb.)

A projektben résztvevők családi, lakás, anyagi, stb. körülményeinek rendeződését segítő támogató tevékenység szervezett összehangolása érdekében indokolt kialakítani a konkrét együttműködési formákat a gyermek és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel és intézményekkel. (pl.: Gyermekvédelmi Intézet, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálatok, városi-községi önkormányzatok, Vöröskereszt, cigány önkormányzatok, stb.)

Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a résztvevők egyéni fejlesztését segítő, koordináló és összehangoló belső szakemberekből álló team munkára, amelynek keretében folyamatos konzultáció, egyeztetés történik pl. a résztvevők egyéni szintjének, kezelésének és fejlődésének megítélésében,

-egy adott ügyfél viselkedésének, magatartászavarának megítélésében: konkrétan hogyan célszerű reagálni a tünetviselkedésre, stb.

-további teendők megvalósításában való közös részvétel, stb.

A teamben résztvevőktől elvárt pszichopedagógiai alapállás:

a.) jóindulat,

b.)megértésre törekvés,

c.)személyes figyelem kapcsolat kialakítása és fenntartása,

d.)annak tudomásulvétele, hogy végtelenül türelmesnek kell lenni, a változás nem egyszer igen lassú,

e.)együtt akarjanak és tudjanak dolgozni,

f.)hit az adott fiatal megjavíthatóságában,

g.)az adott speciális feladat megoldására való felkészültség, alkalmasság és plusz munka vállalása,

h.)buzdítása, bátorítása az egyénnek a további munkára, előrehaladásra, stb.

Egyéni beszélgetések szerepe, követelményei:

A projektrésztvevőkkel – előre megtervezetten – a személyes fejlődést segítő beszélgetésekre kerül sor.

A fejlesztő, egyéni beszélgetésekkel kapcsolatban követett főbb célok és elvárások:

A fejlesztő interjú minden alkalommal olyan nevelési helyzetben folytatható, ahol négyszemközti beszélgetésekre van módunk.

Elsődleges cél az , hogy segítse a résztvevő önvizsgálatát és önismeretének fejlődését, segítsen személyes döntéseiben és választásainak meghozatalában, ösztönözzön változásra a gondolkodásban, az érzelmekben és az attitűdökben.

A személyes fejlődést elősegítő beszélgetésnek alapvetően buzdító, serkentő jellegűnek kell lenni. Egy idő után – a kölcsönös bizalmon alapulva, egymásra találva – kialakulhat a segítő és a hallgató között ún. „egy le nem írt szerződés”: amikor a résztvevő elfogadja a mentort, a mentor pedig úgyszintén elfogadja olyannak a hallgatót, amilyen, megérti és támogatja abban, amit közösen kitűztek. Ezért nem lehet faggató, „gyóntató”, sem pedig okító, magyarázatadó jellegű és stílusú, amely során a hibák, vétségek számonkérése, erkölcsi tanulságok megfogalmazása és a bűnhődés módjainak kinyilvánítása történik, hanem előítéletmentes, minősítést elkerülő, értékítéletek nélküli beszélgetés a célravezető.

Az egyéni, differenciált gondozás során kezdetben főleg a kirívó magatartási zavarok mérséklésére szükséges koncentrálni, hogy mind több résztvevőnél sikerüljön elérni, hogy:

-teljesítsék az oktatók és tanárok elvárásait,

-ne rongálják meg a munkaeszközöket,

-pontosan érkezzenek a munkába, az iskolába,

-ne menjenek el engedély nélkül a gyakorlati és elméleti foglalkozásokról,

-ne zavarják a foglalkozásokat (órákat), stb.

Ugyanis számolni kell azzal, hogy ezek elérése a résztvevők egy részénél óriási erőfeszítést igényel.

A mentoroknak ezenkívül a tapasztalatok szerint még számos más probléma megoldásában is szükséges segítséget nyújtani a résztvevőknek.

- albérlet keresésben nyújtott segítségnyújtás

- egyeztetés és képviselet a pártfogói felügyeletnél és a rendőrségen

- szociális információ nyújtása a családtagok részére

- segítő beszélgetések pszichológusnál túlzott agresszió megnyilvánulása esetén

- munkahely keresése a családtag részére is

- a tanulótársak között nézeteltérések tisztázása, az indulatok megfékezése, „békítés”

- közvetítés a képző szerv és a tanulók között

- munkába helyezés előkészítése, felkészítés a külső munkavállalónál történő munkavégzésre.