A projektek célcsoportjai számára nem alkalmazhatók a szétválasztott elméleti és gyakorlati képzés elvei és gyakorlati megoldásai. A programok minden pillére azért munkálkodik, hogy a sokszor kudarcok sorozatán keresztülvergődött klienseknek segítsen reális életcélokat megfogalmazni, valós életesélyeket felvázolni. Ez a helyzet nem engedi meg a túlzott távlatokat, fontos, hogy az ügyfelek mielőbb valós szituációkba kerüljenek és ezek keretein belül sajátíthassák el választott hivatásukat.

Tapasztalataink alapján a gyakorlati képzés megszervezésénél az alábbiakra kell figyelemmel lennünk:

- A gyakorlati és elméleti képzés összekapcsolása, egymásba fonódása, az elméleti ismeretek gyakorlatba ágyazottsága.

- A gyakorlati képzés szoros kapcsolatban álljon a termelő, értékteremtő folyamatokkal, így a feladat és felelősségorientált ismeretelsajátítás valósulhat meg.

- Ha a kliensek a termeléssel összekapcsolt gyakorlati képzés részesei, akkor részeseivé, cselekvő együttműködőivé válnak a termelési folyamat valamennyi elemének a piackutatástól, a tervezésen, előállításon, kivitelezésen keresztül az értékesítésig, a folyamatok ellenőrzéséig, visszacsatolásig. Ez a képzési - termelési folyamat szempontjából is fontos jelentőséggel bír, de különösen nagy jelentősége van a későbbi munkavállalás, munkavégzés szempontjából.

- A megfelelő egyensúly megtalálása a képzési színterek között. A program elején lehetőség szerint belső műhelyfoglalkozások legyenek túlsúlyban a mesterek, segédek, a projektben dolgozó egyéb felnőtt segítők állandó jelenlétével. Így jobban tanulhatók az alapozó készségek, ismeretek, a munkavégzés pontossága, a munkához való viszonyulás. Ezen túl a program elején különösen fontos, hogy a kliensek olyan személyekkel kerüljenek kapcsolatba, akik ismerik és elfogadják a célcsoportot és pontosan ismerik a projekt célját is. A későbbiekben a haladási ütem és a kliensek jellemzői alapján a képzés színterei egyre bővülhetnek, lehetőség van az egyéni programok alakítására külső gyakorlati helyeken.

- Ideális esetben a szakmai ismeretek jelentős részét egyazon személy tanítja (mester) elméletet, gyakorlatot egyaránt. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor is törekedni kell arra, hogy a mester a képzés teljes folyamatában jelen legyen (elmélet-gyakorlat egyaránt), hisz csak így valósulhat meg a gyakorlatban is az elv, hogy az elméleti ismeretek a gyakorlás során valós értelmet kapnak, jobban elmélyülnek, az esetleges elméleti hiányosság felszínre kerülnek és korrigálhatók.

- A képzés moduljai illeszkedhetnek a valós munkahelyzetekhez, a program által vállalt munkákhoz. Így például bizonyos elemek a gyakorlati képzés folyamatában felcserélődhetnek

- A gyakorlati képzésnek is szerves része a kulcsképességek fejlesztése. Sok olyan értéket, képességet, attitűdöt, melyet a kulcsképességek összefoglaló fogalom alá sorolunk, éppen a munkavégzés során a hiteles mesterekkel együtt, azok irányításával folyó gyakorlati képzés keretében lehet megtapasztalni, elsajátítani. Pl. a pontos munkavégzés, a munkához való pozitív viszony, a munka értékként való megbecsülése stb.

- A résztvevők vegyenek részt a teljes munkafolyamatban (tervezés-beszerzés-megvalósítás- értékesítés - a folyamat értékelése)

- Fontos része a gyakorlati oktatásnak a résztvevők kooperációs készségének fejlesztése. Ehhez hozzájárulhat a munkától, tevékenységtől függő szervezettségű brigádokban való feladatmegoldás, a szerepek sokféle elosztása, a munkavezető, beosztott, együttműködő partner szerepeinek gyakorlatban történő megtapasztalása. Fontos, hogy a brigádok kialakítása, a vezetők, felelősök kiválasztása a csoporttal együtt történjen. Ne mindig ugyanazok kapják a vezetői feladatokat, különösen, amiig vannak olyanok, akik szívesen vállalkoznának erre és még nem volt alkalmuk megpróbálni.

Természetesen egy idő után kialakulnak azok a viszonyok, szerepek, melyek jól működnek a munkavégzés során, de fontos, hogy a döntések tapasztalatokon és ne előítéleteken alapuljanak. Erre is igaz, csakúgy mint a többi folyamatra is, hogy vigyük végig, tehát soha ne maradjon el az értékelés, a visszacsatolás sem. Ne csak a kliensekre vonatkoztatható hibaforrásokat keressük ilyenkor, hisz lehet, hogy egy feladat alacsony hatékonyságon történt megoldása éppen a képzés hiányosságaiból fakad.

-Fontos, hogy a résztvevők produktív szituációkban való tevékenykedések során a produktív tanulás elveinek érvényesítésével valós helyzetekben tevékenykedjenek. Erre kiváló lehetőséget ad az a már korábban említett forma, miszerint a gyakorlati oktatás és a termelés szoros kapcsolatban kell, hogy álljon.

- A részvizsgák a képzés során fontosak. Az eredmények ne csak addig legyenek fontosak, amíg kihirdetjük őket, hanem alapjául szolgáljanak a további tanulásszervezésnek, esetleges egyéni programok kidolgozásának. A részvizsgák gyakorlati része nagyon változatosan bonyolítható a szakma jellemzőinek, a termelőfolyamatok függvényében. Így bizonyos szakmáknál pl. fazekas vagy kosárfonó lehet egy munkadarab elkészítése, de a karbantartóknál egy brigád vizsgázhat úgy is, hogy egy lakás felújítását végzi, ha éppen van erre megrendelés.

- Amennyiben lehetőségünk van rá, úgy a tanműhely kialakítási munkálataiba, a felszerelésbe is vonjuk be a klienseket. Ez új műhely kialakításánál mindenképpen megvalósítható, de a már, meglévő műhelyt is "testre szabhatjuk", átalakíthatjuk. Így a hallgatók jobban magukénak érzik a kialakított területet. Ez a tevékenység magában hordozza annak lehetőségét is, hogy az egyes csoportok részt vesznek mások munkaterületének kialakításában is. Így szorosabb kapcsolatok alakulhatnak ki nemcsak csoport hanem a termelőközösség szintjén is.

- A gyakorlati képzést lehetőség szerint kis csoportokban vagy egyéni haladási program alapján végezzük. Ahol lehetőség van rá, ott váltott csoportokban is megszervezhetjük a gyakorlati képzést. Ez abból a szempontból is fontos, hogy azok a résztvevők is közvetlen részeseivé, aktív megtapasztalóivá váljanak a folyamatoknak, akik inkább háttérbe szorulnak pszichikai jellemzőik vagy más okok alapján.

- A módszerek közül azokat részesítsük előnyben, melyek segítségével a tapasztalati tanulás túlsúlyát erősítjük: projekt módszer, gyakoroltatás, egyéni feladatmegoldás, formatív értékelés, szemléltetés.

- A gyakorlati oktatást a mester végzi, de arra is van lehetőség, hogy bizonyos anyagrészeknél más szakembereket is bevonjunk gyakorlati oktatóként. Erre különösen akkor van szükség, ha összetettebb szakma oktatásáról van szó (Pl. karbantartó) vagy új technológia tanulásáról vagy kiscsoportos oktatásról.

- A gyakorlati képzés haladási ütemét a csoportnaplóban követhetjük nyomon. Ezen túl minden résztvevő egyéni haladási munkanaplót is vezet, melybe a feldolgozott témákon bekerülhetnek az egyén számára fontos információk, felvetések, az egyéni programok.

- Célszerű, ha a menedzsment rendszeresen látogatja gyakorlati foglalkozásokat, ezekről feljegyzést készít és megbeszéli a tapasztaltakat a mesterekkel. Ezeknek a megbeszéléseken az egyes témára, mesterre, csoportra vonatkozó tanulságain túl, a program egészére vonatkozó általánosítható tanulságai is lehetnek, melyek alapjául szolgálhatnak a továbbképzések, munkaértekezletek témáinak is.