A kiegészítő gyakorlati oktatás módszerei Kiegészítő gyakorlati oktatáson értjük azokat az alkalmakat, amikor a résztvevők nem a. projekt keretein belül, hanem valamely külső szervezetnél, általában a projektet ismerő, azzal együttműködő partnernél vesznek részt gyakorlati oktatásban. A kiegészítő gyakorlati oktatás több szempontból is fontos szerepet tölt be a projektek képzési - foglalkoztatási rendszerében: - A résztvevők valóságos munkaszituációkban ismerhetik meg a szakmai folyamatokat.
- A projektek védett közegéből kikerülve sokféle tapasztalatot szereznek a szakmai ismereteken túl a munkahelyi viszonyokra, munkaszervezésre, a kooperációra, konfliktuskezelésre vonatkozóan is. Ebből adódóan e területnek nagy jelentősége van a kulcsképességek fejlesztésében is.
- A kiegészítő gyakorlati oktatási helyszíneken lehetőségük van egyfajta megmérettetésre is. Összehasonlíthatják tudásukat, munkatapasztalataikat más szakemberekével.
- A kiegészítő gyakorlati oktatás egyfajta informális információszerzési lehetőségként is felfogható.
- Kiemelkedő jelentősége van a résztvevők munkába helyezése szempontjából, hisz számos példa támasztja alá, hogy az ily módon az adott munkahellyel kapcsolatba került klienset az adott cég a program végeztével foglalkoztatja.
Módszerek: - Tapasztalataink szerint nem célszerű a túl korai kihelyezés. Fontos, hogy az alapvető munkafolyamatokat, munkavégzési szabályokat, eszközhasználatot belső mester rányitásával sajátítsanak el
- A kihelyezést mindig előzze meg a projekt képviselője által a hivatalos kapcsolatfelvétel, szerződéskötés
- Arra is van példa, amikor belső mester vezetésével valamely külső műhelyben tevékenykednek a hallgatók
- Fontos a folyamatos kapcsolattartás a kihelyezési színterekkel. Ezt a feladatot általában a mester végzi. Ez azért is szerencsés, mert így közvetlenül tájékozódik a haladási ütemről. Így elkerülhető az a veszély, ami fennáll a kihelyezéseknél, hogy a klienseket nem a megállapodás szerinti munkaterületen foglalkoztatják.
|