Ebben a formában a tanácsadó kezdeményez többet. Ő veti fel a döntést igénylő kérdéseket, melyekkel kapcsolatban a tanácskérőnek állást kell foglalnia. A beszélgetés céljával és irányával kapcsolatban világos elképzelésekkel rendelkezik s az ő szerepéhez tartozik az eredmények szisztematikus összefoglalása is. Első fázis az un. alapkérdés tisztázása. Ennek révén az adott téma szubjektív vonatkozásai fokozatosan háttérbe szorulnak s az elemzés elmélyülésének ütemében közvetlen cselekvéskiváltó mozzanatokkal telítődhet a tanácsadási folyamat.

Miközben a tanácskérő személyével kapcsolatban az a feltételezés él a tanácsadóban, hogy az képes a döntésre és a belátásra, valójában az ezekhez a mentális és intellektuális aktivitásokhoz kapcsolódó és természetszerűleg föltóduló érzelmei jobbára teljes mértékben kívül maradnak a beszélgetés körén. A szerep alkotóeleme annak az illetékességnek a kinyilvánítása, hogy a beszélgetésvezető jogosult a döntés helyességének megítélésére. Épp ez a vonása az, ami miatt sokan bírálják.