A programba való bekerülést komoly és részletes állapot-, helyzet-, képesség és szükségletfelmérés követi.

A reintegrációs program tevékenységeivel, szolgáltatásaival az egyes ember, az egyén és a család problémáira egyaránt megkeresi a megoldási lehetőségeket.  Ezért elengedhetetlen az ügyfél és a mikrokörnyezet (család) részletes megismerése.

A megismerési folyamat egymással szoros kapcsolatban álló elemekből épül fel. Ezek a következők:

-a család és az ügyfél adottságainak, helyzetének felmérése (szociális, mentális erőforrások, és hiányosságok)

- az adottságok és a kitűzött célok összhangjának megállapítása

• - a fejlesztési irányok meghatározása

• -a cél és a munkaerőpiaci igények összevetése

Állapot – és helyzetfelmérés:

A felmérést a felvételt követően érdemes elvégezni, először az egyén, majd a család helyzetét vizsgálva. Összetettsége miatt legalább 3 találkozási alkalmat vesz igénybe.

Ennek alapja:

a, egy irányított beszélgetés, melynek eredményét kérdőíven rögzítjük

b, a tanácsadó benyomásainak rögzítése

c, Super-féle munka-érték kérdőív kitöltése és értékelése

A felmérés során a következő kérdésekre kereshetünk választ:

1. problémacsoport: A munkanélküli státusszal kapcsolatos attitűdvizsgálat

Az ügyfelek érzelmi viszonyulása a munkanélküli állapothoz.

2. problémacsoport: Az ügyfelek munkával kapcsolatos értékstruktúrájának felmérése.

Választ találni arra, hogy a munkanélküliek milyen értékrenddel  rendelkeznek a munka világáról, melyek azok az értékek,  melyeket személyiségükbe építhetnek a munkavégzés során. A Super - féle munkakérdőív viszonylagos egyszerű felépítése, de mégis mélyreható elemzése ideálisnak látszik a felméréshez.

3. problémacsoport: Az ügyfél jelenlegi helyzete:

· Választ találni arra, hogy az ügyfelek milyen szociális-gazdasági környezetben élnek,  mennyiben akadályozza vagy segíti ez a munkához jutást. Hány gyerekről,  egyéb rokonról kell gondoskodniuk, hozzávetőlegesen mennyi jövedelemből élnek. Melyek ezek forrásai?

·Milyen az egészségi állapotuk, vannak e káros szenvedélyeik, betegségeik,  melyek  szakember segítségét igénylik? 

·Milyen az ügyfelek jelenlegi mentális állapota, küszködinek-e önértékelési, életmódbeli, lelki problémákkal, milyen  jövőképük orientáltsága?

·Kisebbségi csoportba tartozónak (pl. Roma, megváltzott munkaképességű, stb.) vallják - e  magukat, s meglátásuk  szerint ez akadályozza-  e boldogulásukat?  Voltak-e ezzel kapcsolatos negatív tapasztalataik?

· Milyen az ügyfelek  iskolai végzettsége?

-   a szakmai identifikáció szintje

-   a tanuláshoz való viszonyuk

-   a szakmai ismeret meghatározásának szintje

-   érdeklődésük

-   az érdeklődési irányok és a pályák összekapcsolása

·Mivel töltik az ügyfelek szabad idejüket? (a szabad időből mennyit fordítanak munkavégzésre, /ezen belül piaci-pénzkereső munkavégzésre, háztartási-házi munkákra, / mennyiben kapcsolódnak be a helyi, vagy egy nagyobb közösség életébe, tagjai - e valamilyen szervezetnek?

·Milyen közösséghez tartozónak érzik magukat , tagjai -e valamilyen csoportnak, baráti körükben  milyen arányban vannak munkanélküliek és dolgozók?

·Okozott - e a házasságban, családi életben törést, konfliktust a munkanélküliség, mely súlyosan megrendítette kapcsolatukat?

4.problémacsoport:  Az ügyfelek  munkanélküliségét okozó tényezők.

· Az elhelyezkedési szándék vizsgálata (valóban el akarnak-e helyezkedni az ügyfelek?)

· az iskolai végzettséggel, képzettséggel kapcsolatos gátló tényezők vizsgálata.

-elegendő - e a meglévő iskolai végzettség?

-piacképes-e a szakma?

-milyen a viszonyulásuk  szakmájukhoz?

-vannak-e bennük  ellenérzések a továbbtanulással, átképzéssel kapcsolatban (voltak-e iskolai konfliktusaik, összeütközéseik, milyenek a tanulási képességeik, milyen a képzésekhez, oktatáshoz való hozzáállásuk, képesek-e reális önértékelésen alapuló pályairányultságra?) 

· Az alkalmazkodási képesség vizsgálata

- Rendelkeznek-e megfelelő konfliktuskezelő képességgel?

- Kerültek-e már összeütközésbe a törvénnyel?  

- Milyen a társadalomképük (elutasító, semleges, elfogadó)?

- Okozhatja-e mindez a sikertelenséget?

·Valamely fogyatékosságuk, vagy kisebbségi közösséghez tartozásuk indokolhatja -e a sikertelenséget?

·Milyen szintű kommunikációs képességekkel rendelkeznek, mennyire képesek  magukról jó benyomást kialakítani (öltözködés, hajviselet, ápolt külső - vagy  gondozatlanság,  milyen a fellépésük, beszédkultúrájuk szintje megfelelő - e, mennyire ismerik a konvencionális társadalmi érintkezési normákat? ) okozhatja -e mindez a sikertelenséget?

· Az eddigi munkahelyek vizsgálata:

- Hol, milyen munkahelyen, mennyi ideig dolgoztak ?

- Milyen indokkal váltak meg munkahelyüktől? Mi okozta a munkahely elvesztését?

- Hogyan viszonyultak eddigi munkájukhoz?

- Mióta munkanélküliek?

- Hogyan dolgozták fel a munkanélküliség tényét?

· Az elhelyezkedési kísérletek vizsgálata

-   Voltak-e az utóbbi időben  elhelyezkedési kísérleteik?

-   Milyen forrásból értesültek a potenciális munkahelyről?

-   Nézetük szerint melyek voltak a sikertelenség okai?

-   Hogyan dolgozták fel a visszautasítást?

-   Milyen formában próbáltak kitörni helyzetükből?

· Az igénybevett külső segítség elemzése

- Milyen segítséget vettek  igénybe az elhelyezkedéshez, vagy helyzetük javításához ( barátok, volt kollegák,  Családsegítő Szolgálat, Munkaügyi Központ, civil szervezet, egyéb)

5. problémacsoport: Az egyéni stratégiák felvázolása, lépések a munkaerőpiaci integrációhoz

·Szükséges -e a mentális,  kommunikációs, tanulási  és konfliktuskezelő képességek fejlesztése? Hajlandók-e az ügyfél ilyen foglalkozásokon résztvenni?

·Képzési igények felvázolása

- Szükséges - e a hiányzó végzettség megszerzésére, illetve az alapismeretek pótlására képzés?

- Igénylik - e az ügyfelek a szakképzettség megszerzésére képzések rendezését?  Ha igen, milyen képzésen vennének részt szívesen? Mennyiben számítanak a képzéseken való részvétel érdekében más típusú segítségre?

- Igényelnek -e az ügyfelek olyan képzést, melynek során megismerkedhetnek  az álláskeresési ismeretekkel és technikákkal, elsajátítthatják  a munka világába történő jobb beilleszkedéshez szükséges korszerű munkavállalói tulajdonságokat ?

· Az ügyfelek és a tanácsadó szakember véleménye szerint az adott ügyfél állapotának javításához szükséges -e

-   szociális és mentálhigiénés gondozás,

-   krízisintervenció,

-   a személyiség stabilizálása,

-   a személyiség rehabilitációja,

-   az önálló életvitelre való felkészítés,

-   szociálpedagógiai támogatás,

-   mentálhigiénés gondozás?

·Melyik az az eszköz az ügyfelek szerint, amely kiemelheti őket a munkanélküliségből?

·Az ügyfél kész- e a további együttműködésre?

CSALÁDGONDOZÁSI KÖRNYEZETTANULMÁNY KÉSZÍTÉSE:

Ez legalább egy helyszíni látogatást igényel a szociális munkástól. Rátermettségétől és empátiájától függ, és már egy bizonyos meglévő bizalom-szinttől,  hogy ezt hogy készíti elő.

A környezettanulmány megfigyelési szempontjai:

-   Milyen a család környezete?  Milyen a lakóközösség?

-   Kik alkotják a háztartást? Kik az együttélő személyek, milyen ezek rokonsági szintje? Mi jellemzi az egyes családtagok közötti viszonyokat?

-   Van-e magatehetetlen, ápolásra szoruló családtag?

-   Van-e kiskorú családtag?

-   Mennyiben számíthatnak a tágabb családi környezetre (nagyszülőkre stb.)

-   A napi elfoglaltságban tapasztalható -  e valamilyen szabályosság, kiszámíthatóság, vagy a család életvitele teljesen rendezetlen, szétesett?

-   Milyen szabályok érvényesülnek a család életében? Azok megszegése milyen következményekkel jár?

-   Milyen tevékenységeket preferál a család?

-   Milyen félelmei vannak a családtagoknak?

-   Milyen a családtagok egymáshoz való viszonya? Megfigyelhetők-e a hagyományos szerepek, vagy ezek torzultak, módosultak? Hogyan hat ez az egyes családtagokra?

-   Milyen a család szocio-kulturális szintje? Milyen konfliktusok merülnek fel? Ezekre milyen megoldást találnak? Jelen van-e a családon belüli erőszak? Demokratikus vagy hierarchikus viszonyok uralkodnak-e a családban? Ha az utóbbi, hogyan írható le a hierarchikus szerkezet?

-   Milyen traumák, megrázó események érték a családot az elmúlt 2-3 évben? Ezeket hogyan sikerülrt

-   Milyen a családon belüli kommunikációs szint? Megtalálható-e az empátia, az odafigyelés, megosztják-e egymással az egyéni problémákat?

-   Mekkora a családi kohéziós szint? Megfigyelhető-e az összetartás, vagy atomizálódtak a viszonyok?

-   Milyen érzelmek vannak jelen a mindennapokban? Szeretet, közömbösség, vagy ellenszenv milyen mértékben és milyen viszonylatokban figyelhető meg? Melyek a kiváltó okok?

-   A súlyos alkohol vagy kábítószerfogyasztás jelen van-e valamelyik családtagnál? 

-    Milyen a család gazdasági helyzete? Vannak-e komoly, azonnali beavatkozást igénylő a mindennapi megélhetést akadályozó  gondok? Saját lakásban vagy bérleményben laknak – e? Milyen ennek állapota? A lakásfenntartás, a rezsi kifizetése okoz-e gondot? El van-e adósodva a család?  Mekkora a  család jövedelme? Ennek összetétele?  Milyen tartalékaik vannak?

-   Van-e állandó kereső a családban? Mennyi az a biztos jövedelem, amire rendszeresen számíthatnak?

-   Milyen a család műveltségi szintje? Olvasnak-e, vannak-e könyveik, milyen kulturális igényeik vannak?

-   Mi a szociális munkás általános benyomása a családról?

A felmérés során fény derülnek  olyan tényezőkre , amelyek akadályozzák az ügyfelek munkavállalását. Olyan alapvető problémákról van szó, melyek még a munkahelyszerzésre irá­nyuló cselekvési terv elkészítése előtt tisztázandók. Ezek lehetnek szociális, mentális, és egészségügyi tényezők. Ilyen esetekben az ügyfél számára nyil­vánvalóvá kell válnia, hogy ezek a té­nyezők milyen szerepet játszanak a mun­kavállalásban és milyen módon oldható meg az adott probléma.