Az intelligencia tesztek általában egyre nehezedő, különböző jellegű feladatsorokat tartalmaznak, amit a vizsgált személynek adott idő alatt kell megoldania. Az elért eredmény alapján számolják ki az IQ-t vagyis az intelligencia hányadost.

Valójában egyetlen teszt sem méri az összintelligenciát, már csak ezért sem szabad egy intelligenciateszt eredménye alapján értékítéletet hozni a személyiségről. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az intelligencia vizsgálatokba beletartoznak olyan hatások is, amelyek a temperamentum, a személyiség oldaláról erednek. A feladatok különböző erővel motiválják megoldásra a vizsgált személyeket és az eredményeket a motiváció is befolyásolja.

Intelligencia vizsgálatra a munkaügyi szervezetben sor kerülhet:

-pályaválasztási, pályakorrekciós döntés előtt, ha a kliens bizonytalan abban, hogy milyen szintű képzést bír elvégezni.

-rehabilitációs tanácsadásban, amikor azokat a képességeket mérjük fel amelyekre építeni lehet egy foglalkozás kiválasztásakor vagy ha felmerül a szellemi retardáció gyanúja

-ha felmerül az intellektuális leépülés gyanúja

Az intelligencia tesztek egy része olyan feladatokat tartalmaz amelyek megoldását nagyban segíti az iskolázottság. Így azok akik régebben jártak iskolába és alacsonyabb végzettségűek hátrányos helyzetbe kerülnek ezeknél a teszteléseknél. Más intelligencia tesztekről szerzőik azt állítják, hogy mentesek mindenféle kulturális hatástól és ezért akár írástudatlan vagy nagyon alacsony végzettségű személyek vizsgálatánál is reális képet kaphatunk az intelligenciáról.

A képességek a személyiségnek olyan viszonylag állandó sajátosságai amelyek biológia adottságok alapján fejlődnek ki és a sikeres tevékenység előfeltételei valamely területen. A képességek állandó kölcsönhatásban vannak a személy tevékenységével, a mindennapi gyakorlatban fejlődnek, illetve ha nem használják őket akkor elsorvadnak. A különösen erős képességeket nevezzük tehetségnek.

A képességeket több szempont alapján lehet osztályozni. Beszélünk intellektuális képességekről (logikus gondolkodás, szintetizálás, stb. absztrakt gondolkodás képessége), motorikus képességekről (kézügyesség, mozgás- koordináció stb) és perceptuális vagy észlelési képességekről (térlátás, megosztott figyelem, zenei hallás, stb. képessége). A működő képességet, amely valamely tevékenység során megnyilvánul, általában készségnek nevezzük, például beszédkészség, szervezési készség, stb.

A foglalkozások különböző képesség-strukúrákat és képességszinteket kívánnak meg. Az emberek általában rendelkeznek azokkal a képességekkel amelyeket a köznapi átlagos foglalkozások végrehajtásához szükségesek.

Mégis a képességek szintje - más tényezőkkel együtt- jelentős mértékben befolyásolhatja a munkavégzést.

A képességek vizsgálata többféleképpen is történhet. Vannak olyan tesztek amelyek csak egyetlen képességet mérnek, például a logikai gondolkodást. A tesztbattériák felhasználásával több képességet mérünk egy vizsgálat alkalmával.